"A legtöbb madarat arra teremtettem, hogy repüljön. Ha nem repülhetnek, az a bennük lévő repülési képesség korlátozása és nem fordítva. Téged viszont arra alkottalak, hogy szeretve legyél. Ezért számodra az jelent korlátozást, ha úgy élsz, mintha nem szeretnének és nem fordítva"
Jó lenne ezt megélni, megérteni. Főként, mikor egyfajta sivatag-állapotban van az ember. Mikor képtelen érezni - pedig szeretne. Mikor a napok csak telnek, de nem tudja az ember MEGÉLNI a napokat. Jó lenne szívből nevetni vagy sírni. Mindegy, csak érzelem legyen benne.
Szörnyű, mikor az sem fáj, ha elveszítesz egy barátot. De lehet, hogy fáj - csak a fájdalom már megbénít, mint valami érzéstelenítő az ember gerincében. Tudod, hogy vannak testrészeid, mégsem vagy képes mozgatni őket. Ilyen a bénult lélek is: tudod, hogy vannak érzelmeid, mégsem vagy képes érezni semmit. Ennek megszűnéséért imádkozom a Teremtőhöz... Hogy oldja fel az érzéketlenség bilincsét...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése