A százszoros

Ma egész nap feszült voltam. Azon idegeskedtem, hogy nem fogok tudni eljutni misére. Végigböngésztem az iskolám közelében lévő templomok miserendjét, de nem találtam olyan időpontban szentmisét, amire odaérhettem volna. Ugyanis eredetileg 3/4 6-ig van órám ezeken a napokon, s mindenhol általában 6 órakor kezdődik a szentmise. A Ferenciek terén ugyan fél 7-kor kezdődik, de miután nekem az énekkarba is oda kellene érnem legalább fél 8-ig, így ezért ez nem jöhetett szóba. S kezdetét vette a vívódás, s az idegeskedés, hogy mit is tegyek első helyre. Mert az világos volt - ezek után - hogy vagy misére megyek, vagy énekkarra, mindkettő valószínűleg nem fog menni. Én a Szentmisét akartam választani. 

Egy templomot találtam, ahová talán pár perc késéssel oda tudtam volna érni, de ekkor Jézus közbeszólt... Az órám negyed órával előbb véget ért, s így el tudtam menni az Örökimádás templomba. 5 perccel 6 előtt már odaértem, s így volt alkalmam kicsit imádkozni is és kifújni magam a nagy rohanás után. S ahogy leültem, valami hihetetlen béke fogott el. Könnyek gyűltek a szememben, s egyre azt ismételgettem, hogy "Hála Jézus, hogy megpihenhetek a Te hajlékodban". 

Az igazi öröm csak eztán következett, mert kiderült, hogy az ottani gitáros kórus szolgál ezen a Szentmisén. S én akkor nagyon boldog lettem, hisz álmodni sem mertem, hogy a számomra oly sokat jelentő énekeket hallhatom majd. Én "csak" Istent akartam választani, hogy a Szentmisén találkozhassam Vele. S Ő úgy szeretett engem akkor, ahogyan nekem volt szükségem rá. ( Az evangélium is ezt mondta: 'Ahogy engem szeretett az Atya, úgy szerettelek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben.Azért mondtam nektek ezeket, hogy az én örömöm bennetek legyen, és örömötök teljes legyen.') S igen, én ekkor átéreztem Jézus szeretetét felém. Csodálatos Szentmisén vettem részt, s megtapasztaltam azt, hogy milyen, mikor Jézus felüdíti megfáradt lelkemet. 

S mi a százszoros? Hogy fél 8-ra odaértem az énekkarra is :):):):):)