Jársz-kelsz utadon, nézel mindenfeléIsmerős helyek válnak Neked idegenné.
A fák, autók, virágok, utak...
Mind ismerősök - de idegennek hatnak.
Látod az embereket: rohannak.
S már köszönnél, de nem hallanak...
Mintha láthatatlan lennél, észrevétlen:
Csak egy porszem a sivatag közepében...
Porszemek vagyunk, az igaz. Idegenek is, az is igaz. De mindenütt otthon vagyunk. Ez is igaz?
VálaszTörlésMindenkinél más az idő, ami alatt kezdi magát otthon érezni, családtagnak...
Nekem jó párszor volt/van alkalmam rá, hogy megtapasztaljam...