Ifjúsági mise

Tegnap ifjúsági mise volt nálunk. Nagyon ideges voltam, mert eléggé elszoktam attól, hogy énekelve, furulyázva szolgálok a miséken. Féltem, hogy elrontom a furulyakíséretet - ugyanis elfelejtettem azt a füzetemet magammal vinni, amelyben pontosan le vannak írva az egyes énekekhez tartozó kíséretek, s így kénytelen voltam emlékezetből játszani. Hála Urunknak, aki eszembe juttatta a dallamokat, s végül is csak egyszer hibáztam... :) S volt még valami, ami miatt elég feszült voltam: Az egyik lány megkért még szerdán, hogy írjak hozzak egy áldozás utáni imádságot. Kerestem többféle imakönyvben, de nem találtam megfelelőt, így úgy döntöttem, hogy magam írok egyet. Nagyon féltem, hátha nem fogja a többieket megérinteni, vagy kinevetnek, vagy kibeszélnek majd a hátam mögött, hogy milyen béna imádságot írtam. (Igen, tudom, ez gyerekes dolog, de sajnos krónikus önbizalomhiányban szenvedek). Végül erőt vettem magamon és kimentem áldozás után az ambóhoz elmondani az imádságot. Próbáltam egész szívemet beleadni az imádságba.

Aztán mise után ketten is szóltak, hogy küldjem el nekik az imádságot, mert nagyon tetszett nekik és megérintette őket... Igen, Jézustól most kaptam egy jelzést, hogy nem minden úgy van, ahogy én gondolom. Hálás vagyok Urunknak ezért a megerősítésért. 

Végezetül pedig az imádság:

Urunk, Jézus Krisztus!
Köszönöm, hogy itt vagy velünk. Soha nem lehetünk elég hálásak Neked azért, hogy eljöttél Hozzánk és megváltottál minket véred árán.
Mi sajnos sokszor elfeledkezünk Rólad, mert a világ sodrása magával
ragad bennünket. Nem látunk ki a terheink, feladataink mögül, csak
panaszkodunk és sóhajtozunk a megoldást keresve, pedig a megoldás Te magad vagy, mint ahogyan tanítottad is: "Jöjjetek hozzám mindannyian, akik nehéz terhet hordoztok, s én megkönnyítelek Titeket."
Sokszor aggodalmaskodunk és nyugtalan a mi szívünk, mert érezzük, hogy valami hiányzik az életünkből. S ezt a hiányt megpróbáljuk mindenféle e világi dologgal betölteni, ami nem hoz megnyugvást, hiszen valójában Téged keresünk, s azt a békét és nyugalmat, amit csak Te adhatsz nekünk.
Kérlek, Jézusunk, nyisd meg szívünket, hogy észrevegyünk Téged, s így
Benned találjuk meg nyugalmunkat! Amen