"Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?
Távol van szabadulásomtól
hangos jajveszékelésem.
Én Istenem, kiáltok nappal,
de te nem hallgatsz meg,
és éjjel is, de nyugtot nem találok.
és Izrael dicsérete között laksz...
...Hiszen Te vagy, aki kihoztál engem anyám méhéből,
Te vagy reménységem anyám emlője óta.
Rád voltam utalva anyám ölétől,
anyám méhétől fogva te vagy az Istenem.
Ne légy távol tőlem, mert közel a nyomorúság,és nincs, aki segítséget nyújtana..." (22.Zsoltár - részletek)
2009. december 17., csütörtök
Zsoltárok2
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése