Emmausz?

Lányommal ma este misére igyekeztünk egy olyan templomba, ahol még nem jártunk. Interneten megnéztem, hogyan kell odamenni tömegközlekedéssel. (Tudnivaló, hogy egyébként csapnivalóan tájékozódom idegen helyeken :) )

Le is szálltunk a buszról a megfelelő megállónál, no de ott felmerült a kérdés, hogy most akkor merre tovább? Elindultunk egy tér felé (remélve, hogy arra lesz a keresett templom), de valahogy éreztem, rossz felé megyünk. Ekkor megláttam egy magányosan üldögélő lányt, gondoltam, útbaigazítást kérek Tőle, hátha... Meg is kérdeztem, hol találom az adott templomot. Ő nem igazán tudta, mire gondolok, így (szerencsére éppen eszembe jutott) utca szerint kérdeztem rá. Na, azt az utcát már tudta hol van. Elmagyarázta, hogy merre is menjünk, majd hirtelen kijelentette, hogy szívesen elkísér minket, mert úgyis ráér. Út közben beszélgetni kezdtünk, s kiderült, a lány is katolikus és nemrég költözött el, de már egy ideje keresne egy katolikus templomot, mert valaha Ő is vallásgyakorló volt. Azt tudta, hogy ott a közelben van egy templom, csak még sosem merte megnézni, hogy milyen felekezethez tartozik e szent hely és örült neki, mikor közöltem vele, hogy ez bizony egy római katolikus templom. Azt is hozzátettem, hogy akár most is jöhetne velünk misére. Szabadkozni kezdett, hogy nincs megfelelően öltözve, és azért egy misére mégis illene szép ruhába menni. Mondtam neki, hogy Jézus nem a külső ruházatot nézi. Látszott, hogy elgondolkodott rajta, de mondta, hogy megnézi a kiírást, hogy mikor is vannak szentmisék és talán holnap - vasárnap - el is fog menni. Mikor a templom előtt elváltunk, azt éreztem, hogy valami mintha megváltozott volna benne - és bennem is. 

Én úgy éltem meg ezt a találkozást, hogy Ő volt Jézus, aki elvezetett minket a templomba - de talán a lány meg bennem érezhette Jézus jelenlétét. Érdekes találkozásokat ad az Isten. Lehetőséget arra, hogy meg tudjam Őt vallani az emberek előtt, s ezáltal - talán - másokat is segítsek elvezetni Hozzá. Annyira remélem, hogy ez a lány holnap ott fog ülni a szentmisén... De ez Isten titka. 
Már az is csoda, hogy valami, talán régen elfeledett érzés, újra feléledt benne, s a vágy, hogy Istent megtalálja...