2009. augusztus 10., hétfő

Mai csoda

Gyerekeimmel elmentem az iskolába ebédet befizetni. Gondoltuk, onnan már az ovi sincs messze, látogassunk el oda is, hátha megtudjuk, ott mikor kell fizetni az étkezésért. És milyen jó, hogy bementünk! Kiderült, hogy aznap van az utolsó lehetőség, de nem helyben, hanem egy másik tagóvodában és ott is csak du- 4-ig. Mondták, hogy siessünk - fél 4 lévén. Szinte lehetetlen volt odaérni (igazából azt sem tudtam, pontosan hogyan kell odamenni) és pénzem sem volt elég. Tetejében még a busz sem jött. Felhívtam a férjemet - igazából nem tudom, mit vártam tőle, csak felhívtam. Ő legnagyobb megdöbbenésemre közölte, hogy máris indul, megpróbálja elintézni. Ekkor már 3/4 4 volt. Eleve reménytelennek tűnt, hogy odaérjen, hisz Ő sem járt még ott. Ekkor felsóhajtottam, hogy: Jézusom, most segíts!
Mi is elindultunk azért az ovi felé - hisz megbeszéltük, hogy ott találkozunk. 4 óra 9 perckor csörgött a telefonom. A férjem hívott, hogy már ott van az oviban és befizette a lányokat. Kérdeztem, hogy hogy csinálta? Közölte, hogy útközben találkozott egy ismerősével, aki kocsival volt és még azt is tudta, hogyan kell odamenni az ovihoz (hisz ott lakott a közelében). Elvitte a férjemet kocsival és így pont 4-re oda tudtak érni.
Ez Jézus csodája volt, amit a mai mise introitusa is megerősített: "Kiáltottak az Úrhoz, az igazak, és meghallgatta őket és minden szorongatásból kimentette őket. Áldom én az Urat minden időben és az Ő dicsérete mindenkor ajkamon. Hívtam az Urat és meghallgatott engem és minden háborúságomból kiragadott engem"

1 megjegyzés:

  1. Hat az az auto tenyleg a csoda volt...

    Ahhoz is nagy hit kellett elindulni ugy, hogy biztosan nem lehet idore odaerni... Es Isten valasza "menj - a tobbit megkapod" - kocsi eloallt...

    VálaszTörlés